Műtrágya, termésnövelő anyagok

 A környezetünkben a kultúrnövények  betakarításának következtében a  termőtalaj főleg nitrogén-,  foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik  el. Ezeket a talajban  pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad  jó termést.  Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet  pótolni, de szükség van olyan mesterséges adalék anyagokra is, amelyek segítségével a hiányzó  elemeket a megfelelő időben pótolni tudják. Ezt a folyamatot  nevezzük műtrágyázásnak.
Nagyon sok ember összemossa műtrágyákat  a növényvédő szerekkel. Azonban a műtrágya sem természetidegen  anyag .A műtrágyázással tehát olyan kemikáliákat a talajba nem juttatunk, amik már eleve nem lennének jelen. Ugyanazon  fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj- és a szervestrágyák  is  szolgáltatnak. Tehát megfelelően alkalmazva, a műtrágyák minimális káros hatással' járnak a környezetre nézve.  Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj  hiányosságait pótolják,  illetve a talajhibákat orvosolják  (tápelemarányok és aránytalanságok  megszüntetése, túlzott savasság vagy  lúgosság tompítása,  stb.), úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj,  talajélet,  növényzet, állati és emberi közösségek jöhetnek létre a  korábbi pusztaságokon. A megművelt területek megnövekedett  termelékenysége lehetővé teszi az erdők és rétek természetes  állapotban  való megőrzését, nem kell újabb szűz területeket  bevonni a  mezőgazdaságba. Tehát a helyes elveken nyugvó műtrágyázás  jótékony  hatással lehet a környezetre, ugyanis védi és  javítja azt, hiszen  a növényzet oxigéntermelésével hozzájárul  a légkör fenntartásához, így  csökkentve az üvegházhatást.  A talaj szervesanyag-tartalma is  megnövekszik a nagyobb mennyiségű  tarló- és szármaradvány talajba jutása  révén. A talajeróziót  csökkenti az egészséges növényzet aktív  gyökérzete révén,  és a talajban természetesen előforduló illetve  kijuttatott  tápanyagokat is jobban hasznosítja, korlátozva a tápanyagok  talajmenti vizekbe jutását.