Kínai kel

(Brassica pekinensis [LOUR]. RUPR.)

A termesztés jelentősége

Ázsia keleti részén több mint 1500 éve termesztik. Ezen a területen ma is a legfontosabb zöldségfélék közé tartozik. Vetésterülete Japánban 45–50 ezer hektár között ingadozik. Európába Észak-Amerikán keresztül került néhány évtizeddel ezelőtt. Nagyobb arányú termesztése az 1970-es években kezdődött. Jelenleg legnagyobb termelői Ausztria, Németország, Svájc, Hollandia, Spanyolország. Magyarországon 1977-ben indult meg nagyobb felületen a szántóföldi termesztése, 1979-től a hajtatás rohamosan növekszik.

Energiaértéke 54 joule/100 g, C-vitamin-tartalma a paradicsoméval azonos szinten mozog, 28 mg/100g. 1% körüli fehérjetartalma a zöldségfélék között közepes. Ásványisó-tartalma nagy.

Íze kellemes, üdítő, étvágyfokozó, nem kelkáposzta jellegű, főzéskor sem kellemetlen illatú. A többi káposztafélével szemben könnyen emészthető. Nyersen salátának, főzve, párolva változatosan elkészíthető.

RENDSZERTANA, NÖVÉNYTANI JELLEMZÉSE

A kínai kel (Brassica pekinensis) a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába, a káposztafélék (Brassicae) nemzetségébe tartozik.

Tömör, hosszúkás vagy tömzsi, hordó alakú fejet képez. Levelei sárgászöldek, sötétebb vagy világosabb árnyalatúak, erősebben vagy gyengébben hólyagosak, a külső levelek általában szőrösek. Torzsája nincs, levélnyele rövid. Növénymagassága fajtától függően 40–80 cm. Vetőmag-termesztési szempontból egyéves növény.

ÉLETTANI JELLEMZÉSE

Hőigénye. A többi káposztaféléhez hasonlóan a kínai kel is hidegtűrő. Befejesedett állapotban a kisebb fagyokat is elviseli (mínusz 4–5 °C). Fiatalkorban a meleget jól bírja, a fejesedéshez az alacsonyabb hőmérséklet előnyösebb.

A kínai kel termesztése tehát alapjaiban abban különbözik a többi káposztaféléétől, hogy fejlődésének első felében melegen, átlagosan 15 °C fölött tartjuk. Ez különösen a tavaszi hajtatásban fontos, mert ha a palántanevelés időtartama 5–6 hét, és ezalatt a hőmérséklet nem esik 15 °C alá, akkor kiültetés után a felmagzás csak igen ritkán okoz gondot. Az őszi szabadföldi termesztésben a kívánt hőmérsékleti értékek adottak.

A NÖVÉNYVÁLTÁS JELENTŐSÉGE

A kínai kel kifejezetten másodvetésű növény. A zöldségnövények közül a spenótot, a fejes salátát, a korai sárgarépát, a korai burgonyát, a borsót követheti másodnövényként. A korai káposztafélék és a retek után termelése nem javasolt, mert betegségeik, kártevőik a kínai kelt is károsíthatják.